So, nem is tudom mit mondhatnék. Ezt a kérdést rengeteg mindenre lehet, és szoktam/tuk is használni a napokban. Kezdjük talán pontokba szedve.

Mi vagy te? 1.0.: Iskola menza. Gondolom ez a két szó sokaknak le fest egy képet a fejébe, és nem kell sokat találgatnom, miféle képet. Rendben, beismerem, vannak oly ritka pillanatok, mikor mosolyogva nézel rá a tányérodban lévő ételre, mert az éppen megfelel az elvárásoknak, mind tartalmilag, mind KINÉZETILEG. Nos nálunk eme napokban a kedd, kimondottan nem tartozik bele. (Nem tudom miért ezt hoztam fel, hiszen szerda van és ma finom volt odabenn)
1.1.:Maga a menza helyisége. Sok iskolát megjártam már, és ahány ház annyi szokás. Ergó, ahány iskola, annyi étkezde. Jártam már csillagok fényességét megszégyenítő helységben, és olyanban is, ahonnan inkább kifordultam. Én, az enyémre nem panaszkodok, csak éppen annyi lenne a kívánságom, hogy bontsák már ki a falat, hogy ne kelljen néha napján állva ennem, mint a lovak, és tegyenek be pár normális széket, ami nem csukli össze az én 60kilóm alatt. Köszönöm ^^

Mi vagy te?2.0.:Tanárok. Ez a kérdés egyébb társaival együtt rendszerint hagyja el néhány osztálytársam száját, mikor egy pedagógus belép a terembe. Ám némelyiknél igazat kell adnom. Nem arról van szó, hogy ilyen ellenszenves és utálatos lennék a tanárokkal szemben, csak éppen lehet, hogy az adott tantárgyat nem szeretem, ergo a tanárbácsi/néni sem foga  top10emberembe beletartozni. Természetesen itt is lenne néhány ember akit kiemelnék, akár még oylan is,a kit kedvelek, de nem fogom külön bánásmódban részesíteni.

Mi vagy te?3.0.:Osztályom. Na igen, ez egy felettébb kényes téma. Hogy mi mik vagyunk, azt nem lehet kifejteni, mert szavak arra nincsenek, hülyeségünk annyira az egekben szárnyall. Minden ember a maga módjáen egyedi és különleges, még ha nem is éppenséggel jó értelemben. Szegény imént említett tanárain, csoda, ha hálát adnak, ha egy órát végigalszunk? Akkor legalább nem ontjuk magunkbóla  szamárságot! Szívem szerint külön alpontokba szedném legtöbbjünket, csakhogy erre se időm, se kedvem, így hát lerövidítem kissé.
3.1.:Diákjaink. Mint már említettem, ahány ember, annyi stílus. Meg vannak a klikkesedések, de álltalában szinte mindenki vegyül, szinte mindenkivel. MOndjuk az órai teljesítmények nem semmik. A mai napon volt pont, hogy továbbfejlesztette néhány ember azt a jó régiiskolás köpőcsövet és mostmár nyálas papírcsomók hejett olyan összesöndörgetett kis alufóliagolyók kapják tarkón vagy homlokon az embert. Hát mit ne mondjak, az úgy csíp, mint az Isten nyila! >.<
3.2:Osztályterem. Nálunk a miénk az már egy külön fogalom. A minap még nagyobb lyuk keletkezett az ajtófélfa mellett és lassan már tényleg be látunk a terembe. A plafont átszellő háló is sikeresen lekerült valamelyik nap, ésa "rágó" falunkról már ne is beszéljünk, ami azóta csak gyarapodott, de hogy hogyan, azt nem tudom O-O